Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Sarah J. Maas - Crescent City: Föld és vér háza - Kritika

Lassan egy éve, hogy elindítottam a blogot, nem olyan régen pedig megszületett hozzá a Facebook és Instagram oldal is, illetve akik használják a Moly.hu-t, láthatták, hogy ott is próbálom követni az eseményeket, és naprakészen tartani az olvasmányaimat, valamint aktívan részt veszek a különböző kihívásokban, hogy motiváljam magam mindannak az elolvasására, ami a listámon vár. Közben pedig itt is sok olvasmányomról beszámolok, bár sajnos nem mindenre van azért időm, vagy egyszerűen annyira semmilyen volt a könyv, hogy nem érzem úgy, lenne róla bármilyen mondandóm. Mert elsődlegesen ezzel a céllal alkottam meg a blogot, hogy legyen egy olyan terem, ahol a bennem maradt gondolatokat, benyomásokat kiadhatom magamból, hátha valaki más is magára ismer. És bár kisebb-nagyobb szünetek el szoktak telni a bejegyzések között, csak meghaladtuk az ötvenedik bejegyzést is. Sokat gondolkodtam rajta, mivel lehetne ezt megünnepelni, és úgy döntöttem, ez lenne a tökéletes alkalom arra, hogy az egyik k...
Legutóbbi bejegyzések

Miket olvastam idén? - 1. rész

 Arra gondoltam, jó ötlet lenne összegyűjteni, mi mindent olvastam idén, mert nem mindenről született bejegyzés, de ennek ellenére is szeretném veletek megosztani. Ez egy új sorozat kezdete is lenne, ami most gyakrabban fog megjelenni, hogy ezt az évet felzárkóztassam, később azonban havonta fognak érkezni, mindig azokkal a könyvekkel, amiket az adott hónapban befejeztem. Ez egyben egy különleges, jubileumi poszt is, ez ugyanis az ötvenedik bejegyzés a blogon! Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki eddig is támogatta megtekinteésekkel, megosztásokkal vagy bármilyen más módon ezt a kis projektemet, és remélem, még sok-sok élményemet is megoszthatom veletek. Egy későbbi bejegyzésben más módon is hódolni fogok annak, hogy egy ilyen szép kerek számhoz érkeztünk, és remélem, még sokáig nem lesz megállás. De minden további késlekedés nélkül itt is volnának a januári olvasmányaim. A tartalmat és elérhetőséget mindig aszerint osztom meg, milyen nyelven vagy formátumban olvastam az adott könyv...

Kristin Cashore: Graceling - A garabonc - Kritika

Megint egy olyan könyvet hoztam, ami (kimondani is szörnyű) másfél évtizedes megjelenésekor, ha nem is kedvencem, de egy olyan könyv volt, amit többször és szívesen elolvastam, mert tetszett a világ, a hangulat. Utólag már nevén tudom nevezni a gyermeket, ez volt az első „nem tipikus” fantasy olvasmányom, egy ifjúsági sword and sorcery regény, bár a célközönségre való tekintettel azért annak egy finomabb, könnyebben emészthető verziója. Hogy miért ifjúsági és miért sword and sorcery, arra mindjárt kitérek még. Kristin Cashore-nak ez volt az első regénye, s bár a fordítás miatt pár helyen kicsit kizökkentem az olvasásból, mert nagyon furák voltak a helység és karakternevek, azért most is majdnem annyira élveztem az olvasását, mint amikor megjelent, bár most más részei miatt. Vártam azokat a jeleneteket, amikre ennyi év távlatából is emlékeztem, rácsodálkoztam, amire már nem, és sok olyan rétegét is felfedeztem a könyvnek, amiket korábban nem. És bár egy lendületes könyvről van szó, amib...

Gabriella Eld: Holt szemek és színarany - Könyvajánló

Hivatalosan is beköszöntött az ősz, rövidülnek a nappalok és egyre hűvösebb, szürkébb lesz az idő, ami számomra a lehető legideálisabb időt és lelki állapotot jelenti ahhoz, hogy olvassak. Egész nyáron erre az időre vágytam, és szerencsére egy nyári olvasmányomban meg is találtam ezt a hangulatot, de eddig nem volt időm írni róla. De most elhoztam nektek Gabriella Eld Holt szemek és színarany át, egy babonákkal és előítéletekkel teli történetet, egy igazi dark fantasyt, ami nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is egyedi, ami nagyszerűen ötvözi a hazai babonákat és hiedelmeket egy jó fantasy minden szükséges hozzávalójával. Ebben a könyvben megtalálunk mindent: elszigetelt, a babonák szerint élő falukat, háborúktól sújtotta idők után, számkivetett, erdőszéli boszorkányt, egy gyanús idegent és megmagyarázhatatlan gyilkosságokat, valamint egy sötét, csak a szemünk sarkából kivehető alakot, aki csak egy-egy szereplő számára mutatja meg magát, de az idő múlásával egyre közeledik, ...

Jay Kristoff: Öröknappal - Könyvajánló

Jay Kristoffról azóta tudom, hogy az egyik kedvenc írom lesz, hogy olvastam tőle a Vámpírbirodalmat , ami annyira nagy kedvencemmé vált, hogy pontosan azért nem akartam eddig folytatni a sorozatot, mert nem akarom, hogy túl hamar vége legyen, vagy túl sokat kelljen várnom a befejezésre. Idén novemberben jön a harmadik rész, valahogy addigra próbálom időzíteni az első két rész olvasását, addig is szembejött velem a Nevernight , amiről bár már hallottam, akkor még nem ismertem annyira Kristoff stílusát és világait, hogy felkeltse az érdeklődésemet. De a magyar megjelenés felcsigázott annyira, hogy e-bookban végül beszereztem, hátha mégse nyer meg annyira a történet, mint amennyire számítok rá, akkor ne legyen még egy könyv a polcomon, megvetően nézve minden pillanatban, miért nem fejezem be a sorozatot. Maradjunk annyiban, hogy nem kellett volna kételkednem Kristoffban, mert az Öröknappal egy annyira fantasztikus történet és olvasmány volt, hogy nem is értettem, hogy nem kapott még nagy...